Módszertan és résztvevő-kiválasztás
A közösségi gyűlés akkor ér valamit, ha a módszer átlátható. Itt leírjuk, pontosan hogyan csináljuk — hogy számonkérhető legyen.
A kiválasztás
Rétegzett véletlen mintavétel
Ha csak sorsolnánk, a véletlen könnyen torzítana: kijöhetne 60 nyugdíjas vagy 60 egyetemista. Ezért rétegzünk: előre meghatározzuk, hogy a kör összetétele milyen arányban tükrözze a kerületet, és a sorsolás ezeken a rétegeken belül történik.
Az eredmény egy „mini-kerület": néhány tucat ember, aki statisztikailag leképezi a közösséget. Nem szakértők, nem aktivisták — egyszerűen a kerület kicsiben.
Milyen szempontok szerint rétegzünk?
| Szempont | Mihez igazítjuk? |
|---|---|
| Életkor | A kerület korfája (KSH-adat) |
| Nem | A kerületi arány |
| Iskolai végzettség | A kerületi megoszlás |
| Lakóhely | Városrészek aránya a kerületen belül |
| Érintettség | Témafüggő (pl. van-e autója, kisgyermeke) |
A gyűlés létszáma jellemzően 60–80 fő.
A folyamat
Mi történik a kezdéstől a válaszig?
A teljes folyamat jellemzően négy-hat hónap. A gyűlés maga ennek csak a látható része.
-
1. HÓNAP
A kérdés kijelölése
A döntéshozóval közösen fogalmazzuk meg a kérdést. Ez a legfontosabb lépés: rossz kérdésre nincs jó válasz. Tisztázzuk azt is, mi az, ami már nem alku tárgya — a korlátokat előre kimondjuk.
-
1–2. HÓNAP
Sorsolás és meghívás
Rétegzett véletlen mintavétellel kisorsoljuk a meghívottakat, és postai levélben keressük meg őket. Aki nemet mond, azt a rétegén belül pótoljuk.
-
2–3. HÓNAP
Háttéranyag összeállítása
Közérthető, kiegyensúlyozott anyag készül, amit egy több nézőpontot képviselő szakmai bizottság hagy jóvá. Ha egy kérdésben vita van a szakértők közt, azt a vitát is bemutatjuk — nem döntjük el helyettük.
-
3–4. HÓNAP
A gyűlés
Két-három hétvégi alkalom: tájékozódás, szakértői meghallgatás, moderált mérlegelés, majd az ajánlások megfogalmazása és rangsorolása.
-
4–5. HÓNAP
Ajánlás átadása
A résztvevők által jóváhagyott, írásos ajánlás átadása a döntéshozónak — nyilvánosan, a teljes dokumentációval együtt.
-
5–6. HÓNAP
Nyilvános válasz
A döntéshozó minden ajánlásra indokolt választ ad: megvalósul, részben valósul meg, vagy nem — és miért. Enélkül az egész folyamat értelmét veszti.
Egy gyűlésnap
Hogy néz ki egy szombat?
A napirend nem véletlen. A szakértői blokkok után mindig jön asztaltársasági mérlegelés — hogy amit hallottak, azt fel is tudják dolgozni, ne csak befogadják.
A moderátorok ügyelnek arra, hogy minden asztalnál mindenki szót kapjon, és hogy egy-egy hangosabb résztvevő ne vigye el a beszélgetést.
- 9:00
Érkezés, reggeli
Kötetlen ismerkedés — sokan először találkoznak.
- 9:30
Keretezés
Hol tartunk, mi a mai kérdés, mi lesz a nap végén.
- 10:00
Szakértői blokk
Két-három előadó, egymásnak feszülő nézőpontokkal.
- 11:15
Asztaltársasági mérlegelés
6–8 fős csoportok, moderátorral. Itt történik a munka java.
- 12:30
Ebéd
Közös étkezés — ez is a folyamat része.
- 13:30
Kérdések a szakértőkhöz
Az asztaloknál megfogalmazott kérdésekre válaszolnak.
- 15:00
Javaslatok formálása
Az asztalok konkrét javaslatokat fogalmaznak.
- 16:30
Plenáris zárás
Mi hangzott el, mi lesz a következő alkalommal.
Garanciák
Mi az, ami nem alku tárgya?
Ezek a vállalások különböztetik meg a gyűlést a látszatkonzultációtól. Ha a megbízó valamelyiket nem vállalja, nem vállaljuk a munkát.
- A sorsolás ellenőrizhető. A mintavétel módszerét és a kvótákat előre nyilvánosságra hozzuk.
- A háttéranyag kiegyensúlyozott. Több nézőpontot képviselő bizottság hagyja jóvá; ha nincs egyetértés, azt is közöljük.
- A moderátor semleges. Nem a mi álláspontunk kerül az asztalra — a moderálás a folyamatra vonatkozik, nem a tartalomra.
- A résztvevők tiszteletdíjat kapnak. Enélkül csak azok tudnának jönni, akiknek van rá szabadideje.
- Minden dokumentálva van. A háttéranyag, a szakértői előadások és az ajánlás nyilvánosak.
- Lesz nyilvános válasz. A döntéshozó előre vállalja, hogy minden ajánlásra indokoltan reagál.
Szeretnél részt venni egy gyűlésen?
Jelentkezz a merítési adatbázisba. A sorsolás továbbra is véletlenszerű — de ha bekerülsz a mintába, szólunk.