Részvételi folyamatok — tervezéstől a megvalósult ajánlásig
Önkormányzatoknak, intézményeknek és civil szervezeteknek dolgozunk, ha a döntésbe be akarják vonni azokat, akiket érint.
Mit csinálunk
Nem a véleményt gyűjtjük össze — a döntést készítjük elő
A lakossági bevonás legtöbbször ott bukik el, hogy túl későn kezdődik. Amikor a terv már kész, a konzultáció csak arról szól, hogyan fogadtassuk el. Ez mindkét félnek rossz: a lakos úgy érzi, átverték, a döntéshozó pedig azt, hogy hálátlan közeggel dolgozik.
Mi ott lépünk be, ahol a kérdés még nyitott. A négy szolgáltatásunk ugyanannak a logikának a különböző léptékű változata: hozzuk be azokat, akiket érint, adjunk nekik elég információt, és legyen következménye annak, amit mondanak.
Szolgáltatásaink
Négy eszköz, egy logika
Közösségi gyűlés szervezése
A legerősebb eszközünk. Véletlenszerűen kiválasztott lakosok néhány alkalom alatt szakértői segítséggel közösen alakítják ki az álláspontjukat egy konkrét kérdésben, majd írásos ajánlást adnak.
Amit a folyamat tartalmaz
- A kérdés közös kijelölése a döntéshozóval — hogy tényleg megválaszolható legyen
- Rétegzett véletlen mintavétel: 60–80 fő, aki kor, nem, iskolázottság és lakóhely szerint leképezi a közösséget
- Kiegyensúlyozott háttéranyag összeállítása, több nézőpont bevonásával
- Szakértői meghallgatás és moderált mérlegelő vita
- Írásos ajánlás, teljes dokumentációval
- A nyilvános visszacsatolás megszervezése — mi valósult meg és mi nem, miért
Részvételi költségvetés
A közpénz egy részéről a lakosok döntenek. Ötletgyűjtéssel indul, szakmai szűréssel folytatódik, és lakossági szavazással zárul — a nyertes javaslatok bekerülnek a költségvetésbe.
Amit a folyamat tartalmaz
- A keret és a szabályok kialakítása — mire lehet és mire nem lehet javaslatot tenni
- Ötletgyűjtő kampány, online és offline csatornákon
- Szakmai és jogi megvalósíthatósági szűrés, minden elutasítás indoklásával
- Szavazás lebonyolítása
- Nyilvános, követhető felület: minden javaslatról látszik, hol tart
- A megvalósítás nyomon követése és kommunikációja
Fókuszcsoport és mélyinterjú
Kvalitatív kutatás, ha meg kell érteni, mi áll a számok mögött. Nem azt méri, hányan gondolják — azt tárja fel, miért gondolják.
Amit a folyamat tartalmaz
- Kutatási terv és a célcsoportok meghatározása
- Résztvevők toborzása, a nehezen elérhető csoportokra is figyelve
- Vezérfonal összeállítása, moderált beszélgetések lebonyolítása
- Átiratok és elemzés
- Kutatási jelentés, döntéshozói összefoglalóval
Moderáció és facilitáció
Feszült témák, sokszereplős egyeztetések, ahol a felek egymásnak feszülnek. Semleges, képzett moderálással a beszélgetés nem eszkalálódik, hanem eljut valahová.
Amit a folyamat tartalmaz
- Előzetes helyzetfeltárás: kik a szereplők, mi a tényleges tét
- A beszélgetés forgatókönyvének megtervezése
- Semleges moderálás — nem a mi álláspontunk kerül az asztalra
- Írásos emlékeztető és a megállapodás rögzítése
- Ha kell, több fordulós folyamat kísérése
Kinek szól
Kikkel dolgozunk együtt?
Önkormányzatok
Kerületi és települési döntések, fejlesztési tervek, költségvetési keretek — ahol a lakossági legitimáció a siker feltétele.
Intézmények
Iskolák, közművelődési és egészségügyi intézmények, ahol a használók bevonása jobb szolgáltatást eredményez.
Civil szervezetek
Érdekképviselet és közösségszervezés, ahol a tagság vagy a helyi közösség hangját hitelesen kell megjeleníteni.
Az együttműködés menete
Hogyan indul egy közös munka?
Az első beszélgetés ingyenes, és gyakran azzal zárul, hogy elmondjuk: erre a kérdésre nem a mi eszközünk való.
Megkeresés
Írj, vagy hívj. Elmondod, milyen döntés előtt álltok.
Helyzetfeltárás
Közösen tisztázzuk, mi a valódi kérdés, és mennyire nyitott még.
Javaslat
Írásos ajánlat: melyik eszköz, milyen ütemezéssel, mibe kerül.
Lebonyolítás
Mi visszük a folyamatot, ti a döntést. A szerepek végig tiszták.
Visszacsatolás
Nyilvános válasz az ajánlásokra — enélkül az egész értelmét veszti.
Gyakori kérdések
Amit a leggyakrabban kérdeznek tőlünk
Mennyi ideig tart egy közösségi gyűlés?
A gyűlés maga jellemzően két-három hétvégi alkalom, de a teljes folyamat — a kérdés kijelölésétől a nyilvános visszacsatolásig — négy-hat hónap. A hosszát főleg az szabja meg, mennyi háttéranyagot kell összeállítani, és mennyire megosztó a téma.
Mi van, ha a gyűlés olyat javasol, amit nem tudunk megvalósítani?
Ez természetes, és nem baj. A gyűlés nem hoz kötelező döntést — ajánlást fogalmaz meg. A vállalás nem az, hogy mindent megvalósítotok, hanem hogy minden ajánlásra nyilvánosan válaszoltok: mi valósul meg, mi nem, és miért nem.
A tapasztalat egyébként az, hogy a jól tájékoztatott résztvevők reálisabb javaslatokat tesznek, mint amire a döntéshozók számítanak — mert látják a korlátokat is.
Nem fogják eltéríteni a folyamatot a hangos aktivisták?
Épp ez ellen véd a véletlenszerű kiválasztás. Egy nyílt fórumra az megy el, akinek erős a véleménye és ráér — egy közösségi gyűlésre viszont az kerül be, akit a sorsolás kiválasztott. Így a kör azokat is tartalmazza, akik egyébként sosem szólalnának meg.
Miért kapnak a résztvevők tiszteletdíjat?
Mert enélkül csak azok tudnának részt venni, akiknek van rá szabadidejük. A tiszteletdíj nem fizetség a „jó válaszért" — azt ellensúlyozza, hogy valaki több hétvégéjét a közösség ügyére szánja. Enélkül a minta menthetetlenül torzulna a tehetősebbek felé.
Mibe kerül?
Az eszköztől és a lépéktől függ: egy fókuszcsoport és egy több hónapos közösségi gyűlés nagyságrendekkel eltér. A helyzetfeltárás után írásos ajánlatot adunk, amiben tételesen szerepel minden költség. Keress minket, és beszéljük át.
Nem biztos benne, melyik eszköz való?
Az sem baj. Mondd el, milyen döntés előtt álltok, és megmondjuk — akkor is, ha a válasz az, hogy erre nem a mi eszközünk kell.